A ház.... sokadszor :-)

Ahogy igértem, itt vannak a fotók a felső szintről:
a lépcsőház

 az emeleti fürdő (eszméletlenül elcs......tt helység, igyekeztünk Tomival a legtöbbet kihozni belőle, kétszer verettem szét amíg ilyen lett)

 Ez pedig a dolgozóm a tőlem megszokott kupival (tudjátok, a rend a butáknak van, a zseni átlátja a káoszt :-))

  a hálószobám

és a kedvencem, a "ruhásszekrény":-)

Csalódtam......

.... az emberekben. Sok emberben. Volt köztük hozzám nagyon közel álló, volt akit csak "ismerősként" tartottam számon, de amikor segítséget kért megtettem minden tőlem telhetőt és a szó szoros értelmében ráfizettem. Én azt hittem, az emberek alapvetően jók  (ugyan vannak kivételek de ritkán) és ha segítek nekik nem azzal hálálják meg, hogy pár százezer forintos számlát hátrahagyva szó nélkül távoznak.
Vagy köszönetképpen, hogy használhatta a kocsimat összetöri, és minden figyelmeztetés nélkül lelép majdnem 100.000,- Ft büntetést gyorshajtásért és egy vaskos lakatosszámlát maga után hagyva.
Nehéz év volt a tavalyi, tele bánattal és csalódással. Azt hiszem, egy életre megtanultam nemet mondani, nem fogok a jövőben bárkinek segíteni és bárkiben megbízni. Azért akad néhány ember akik mellettem álltak és tartották bennem a lelket: Tomi és a párja Kati, Zsuzsa, a lüke sógornőm, aki ugyan néha borzasztóan fel tud bosszantani a hülyeségeivel, de többnyire azért jó, hogy van, Anyósomék Bori Mama és Kálmán Papa, akik feltétel nélküli szeretettel ragaszkodnak hozzám és már-már olyan mintha az Ő lányuk lennék, Csilla barátném, aki kb ezerszer mondta, ha beszélgetni szeretnék hívjam és kb ötvenszer hívott meg hozzájuk pár napra (most már el fogok menni hozzájuk hamarosan) és Sanyi, aki vigyáz rám még most is, nélküle sohasem másztam volna ki a depresszió mély és sötét gödréből. Ők azok akik bármikor számíthatnak rám ha úgy hozza a szükség. Nem szeretnék elfelejtkezni a szülinapos játékban résztvevő lányokról, a sok kedves, biztató levél nagyon jól esett, köszönöm ezúton is! Napról napra jobban érzem magam, sőt nemsokára olyan jól leszek mint új koromban. A tanulságot azonban levontam: időnként nemet kell mondani, különben ráfizetek nagyon, és bár szeretek adni másoknak alaposan megnézem eztán, hogy kinek segítek.
Legközelebb beszámolok majd mi minden készült el a házamon, lesz fénykép a felső szintről is. Most kezdődik a munka a másik lakásban, majd azt is dokumentálni szeretném ilyen volt- ilyen lett fotókkal. Nem sokat varrtam, de ami elkészült legközelebb megmutatom :-)