Régebben gyakran varrtam ruhát a lányomnak és magamnak is. Aztán úgy elszálltak az anyagárak, hogy sokszor olcsóbb megvenni a kész darabot :-( Legalább 15 éve nem varrtam ilyesmit:
Egy nagyon aranyos vásárlóm kérte a Hugicájának A hímzés a hímzőgép műve, a megrendelő által kiválasztott minták kerültek rá. A napokban írt egy mailt, hogy nagyon nagy sikere volt a mellénynek, a Hugica nagyon örült neki.
Két rendelés között dolgoztam ezen:
Házavató ajándék az új albérlőimnek :-)
Varrtam egyet magamnak is. Biztos emlékeztek még a téli verzióra, most legalább a falvédőn kitavaszodott.
A bejárati ajtóval szemben kapott helyet, ez fogadja a látogatókat.
Ezt az óvodai zsákot szintén rendelésre készítettem, úgy hallottam hogy a kis gazdája nagyon szereti :-)
A következő darabnak története van : egy hölgy rendelt tőlem tavaly ilyentájt három gyerekhátizsákot, ajándékba szánta a barátnője gyerekeinek. Nem hallottam róla többé a visszajelzés kivételével, hogy sikere volt az ajándéknak. Viszont a napokban kaptam egy emailt, a gyerekek anyukájától. Rég óta keresett már mert szeretett volna még egy hátizsákot venni. Teljesen véletlenül lelt rá a blogomra és megismerte a rózsaszín pöttyös anyagot meg a logómat. Rendelt is rögtön egy Hannás hátizsákot, mivel a kislány az ősszel telipakolta a régit almával és leszakadt az egyik oldala a fülének meg a vállpánt egy része. Azt írta volt benne vagy öt kiló alma mert szüreten voltak a gyerekek. Én csak azon csodálkoztam, hogy nem szakadtak le teljesen. Ezt a hátizsákot eredetileg az oviba szántam, belefér egy váltócipő, az alvóállat és egy pulcsi vagy esőkabát. Öt kiló súly nem volt betervezve.
Ez itt a most elkészült darab. Apró eltérésektől eltekintve ugyan olyan mint a régi. Hannának labda a jele az oviban, így a neve mellett az került még rá. A vállpántok állíthatók, mágneszárral csukódik, a száját zsinórral lehet összehúzni és a kicsik kedvéért akiknek a masnikötés még nem megy egy "malackát" szereltem rá. Holnap fogják átvenni a Camponában, remélem elégedettek lesznek a munkámmal. Szeretem ezeket a hátizsákokat varrni pedig már rengeteget csináltam, de mindig változtatok egy kicsit rajta így eddig nem készült két tökéletesen egyforma.
Ő pedig a vendégcicám:
Kóbor cica volt, Szilvi etette a testvéreivel együtt. Ő hagyja magát megfogni, a többi nagyon ijedős, nem ismerik szegények a simogatást. Szilvi úgy döntött megtartja ezt a macsekot mert nagyon ragaszkodó, bújós dorombológép. Most az ivartalanítás után nálam lábadozik, már teljesen jól van és holnap hazaköltözhet. Otthon már nagyon várják. A "régi" cicájuk is tőlem van, ez pedig egy mentett jószág. Nagyon szép és annyira kedves kis állat! Ha úgy döntötök valamikor hogy macskát szeretnétek, vegyetek példát Szilviről, fogadjatok be egy hasonló kis árvát. Annyira hálásak minden egyes szóért,simogatásért Az ilyen elhagyott, nehéz sorsú állatokból lesznek a legragaszkodóbb házi kedvencek. Sajnos a menhelyek és gyepmesteri telepek tele vannak és csak most jönnek a nem kívánt kiscicák akik senkinek se kellenek .......... a gyepin két hét után elaltatják az állatokat ha senki sem jelentkezik értük és szükségük van helyre :-(
